A japán Phillips-görbe épp úgy néz ki, mint Japán: ilyen, amikor a dimenziók és a diszciplínák összeérnek.
Gregor Smith-nek sikerült, ami a legtöbb közgazdásznak nem. Maradandó felfedezést tett, amikor a Japánra vonatkozó 1980 és 2005 közötti munkanélküliségi illetve inflációs ráták adatait egy ábrán szemléltette. Rájött ugyanis, hogy az így megrajzolt Phillips-görbe ebben az esetben – földrajzi értelemben – éppen Japánra hasonlít.
Véletlen volna? A féloldalas tanulmány válaszokat nem ad, de megmutatja a felfedezést, létrehozva ezzel a makroökonómiai geográfia tudományterületét. Az alábbi ábra mutatja be az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta kapcsolatát.
A következő ábra pedig emlékeztetőül bemutatja, hogyan is néz ki Japán a térképen.
Forrás: Gregor Smith (2006)
Nehéz nem észrevenni a kísérteties hasonlóságot. Érdemes tehát kísérletezni a már jól ismert összefüggések újrarajzolásával, hiszen így jelentős eséllyel tehetünk szert világhírre.
***
Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről sem! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva!
A magyar kormány 2025 tavaszán újabb intézkedéssel próbálja megfékezni az inflációt: március 17-től harminc alapvető élelmiszer esetében maximálta a kiskereskedelmi árrést.
Az új alelnök szerint az infláció letörése a jegybank legfontosabb feladata.
Árrésstop, bankdíjstop és üzemanyagár-esés – a szakértő szerint ezen tényezőknek köszönhető a változás.
Körbeturnézzák egy kicsit az ázsiai kontinenst.
A januártól érvényes emeléseket kapják vissza az ügyfelek.
A bankszektor sok milliárd forint kedvezményt biztosít ügyfelei, azaz a magyar emberek, családok részére.
A teljes évad nézhető a népszerű streaming szolgáltatón.
Ugyanakkor az emberi fertőzések továbbra is ritkának számítanak.
